Veres Péter – Történelmi jelenlét

Leírás

Veres Péter: Történelmi jelenlét – Esszék, cikkek, tanulmányok és szellemi számvetés a magyar sorsról, a népi mozgalomról és az alkotó ember felelősségéről, Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1971), vászonkötéses posztumusz antikvár kiadás védőborítóval

📖 Miről szól a könyv? A 20. századi magyar népi mozgalom, a szociográfia és a közéleti gondolkodás egyik legsúlyosabb, legautentikusabb egyéniségének, Veres Péternek (1897–1970) halála után megjelent, összegző szellemi testamentuma. A kötet a rangos budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 1971-ben. A mű az író utolsó korszakának legfontosabb esszéit, tanulmányait, vitairatait és vallomásait gyűjti egybe, kirajzolva egy olyan gondolkodó pályaképét, aki a legmélyebb kétkezi szegényparaszti létből küzdötte fel magát a nemzet szellemi és politikai vezetői közé.

A gyűjtemény a magyar társadalomtörténet és nemzetismeret legégetőbb kérdéseit feszegeti:

• A történelmi felelősség és jelenlét etológiája: Mit jelent cselekvően, erkölcsi tartással jelen lenni a saját korunk történelmében? Veres Péter elutasítja a passzív sodródást és a meddő panaszkodást; az egyén és a közösség munkáját, az önművelést és a nemzeti önismeretet állítja a túlélés középpontjába.

• A népi írók mozgalma és a paraszti kultúra mentése: Emlékezések és éleslátó elemzések a két világháború közötti falukutató mozgalomról, a Márciusi Frontról, valamint harcostársairól (Illyés Gyula, Németh László, Féja Géza, Szabó Pál). A parasztság polgárosodásának, az értékvesztésnek és az új társadalmi rétegződésnek a kendőzetlen feltárása.

• Irodalom, nyelv és emberi méltóság: Esszék a magyar nyelv erejéről, a klasszikusok (Arany János, Móricz Zsigmond) örökségéről, valamint a szocialista korszak faluátalakításának és iparosodásának ellentmondásairól.

• A puritán erkölcs és a kétkezi munka tisztelete: Veres Péter írásait a rá jellemző szikár, sallangmentes, paraszti realizmus és az a mélyen etikus humanizmus hatja át, amely mindig a tényekből és a valóság tapasztalatából indult ki, nem elvont ideológiákból.

A Szépirodalmi Könyvkiadó 1971-es kiadása azért bír felbecsülhetetlen értékkel, mert a szerző halála után közvetlenül adja közre az életművet lezáró szellemi végrendeletet, hiteles tükröt tartva a 20. század második felének magyar társadalmi valóságáról.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Veres Péter posztumusz esszé- és tanulmánykötete: A népi írófejedelem szellemi végrendelete és társadalmi összegzése.

• Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1971): Igényes tipográfiájú, keménytáblás/vászonkötéses korszakos kiadvány.

• Történeti és szociológiai forrásérték: A népi mozgalom, a falurombolás és a modernizáció legtisztább korrajza.

• Keresett antikvár szellemi alapmű: Történészek, szociológusok, magyartanárok, a népi mozgalom kutatói és a 20. századi esszéirodalom kedvelői által becsült ritkaság.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A magyar társadalomtörténet és a népi mozgalom iránt érdeklődőknek: Illyés Gyula (Puszták népe), Németh László, Erdei Ferenc és Szabó Pál olvasói számára.

• Az igényes, szikár esszé- és vitairodalom tisztelőinek: Akik értékelik a mellébeszélés nélküli, tiszta erkölcsi állásfoglalást és a puritán gondolkodást.

• Szociológusoknak, egyetemi oktatóknak és bölcsészhallgatóknak: A 20. századi magyar falu átalakulásának, a szocialista korszak belső vitáinak forrásértékű vizsgálatához.

• Történelmi és politikai könyvgyűjtőknek: A Szépirodalmi Könyvkiadó 1970-es évekbeli nagy esszésorozatainak hiánytalanítására.

✍️ A szerzőről: Veres Péter (1897–1970) Veres Péter háromszoros Kossuth-díjas magyar író, politikus, szociográfus, a Magyar Írószövetség elnöke (1954–1956). Balmazújvároson született szegényparaszti családban; mindössze négy elemi osztályt végzett, autodidakta módon képezte magát a nemzet egyik legtekintélyesebb gondolkodójává. Pályáját pásztorként, kubikosként és cselédként kezdte.

A népi írók mozgalmának és a Nemzeti Parasztpártnak meghatározó alapítója, a koalíciós időkben földosztó kormánybiztos, építésügyi és honvédelmi miniszter. Regényeiben (Számadás, Pályamunkások, A Balogh család története) és szociográfiáiban a magyar parasztság küzdelmeit ábrázolta rendíthetetlen valósághűséggel és szigorú erkölcsi mércével.