Kisfaludy Károly – Színművek

Leírás

Kisfaludy Károly: Színművek – A magyar nemzeti színjátszást megalapozó klasszikus drámák és vígjátékok, A tatárok Magyarországban, A kérők, Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele és A pártütők, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Császár Elemér, Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok VI. kötet, a Kisfaludy-Társaság megbízásából kiadja a Franklin-Társulat (Budapest), aranyozott gerincű bibliofil antikvár kötet

🎭 Miről szól a könyv? A reformkor hajnalán a magyar hivatásos színházi kultúrát megteremtő és lázba hozó írózseni, Kisfaludy Károly (1788–1830) legfontosabb, korszakalkotó színpadi műveit felvonultató reprezentatív gyűjtemény. A kötet a szerző tiszteletére alapított neves irodalmi testület, a Kisfaludy-Társaság hivatalos megbízásából jelent meg a budapesti Franklin-Társulat gondozásában a korszak etalonnak számító sorozatában, az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok VI. (6.) köteteként – közvetlenül kiegészítve a sorozat V. kötetét alkotó verseket és Tollagi Jónás humoros történetét. A szövegek gondozását és a kísérő színháztörténeti tanulmányt a korszak elismert irodalomtörténésze és akadémikusa, Császár Elemér készítette.

A kötet a magyar színpad aranykorának nyitányát jelenti, egyesítve a romantikus hősi pátoszt és a sziporkázó, tiszta vígjátéki derűt:

• A tatárok Magyarországban: A történelmi szomorújáték, amellyel Kisfaludy 1819-ben Székesfehérváron, majd Pesten példátlan országos sikert aratott, és amelyről a színháztörténet úgy emlékezik meg, hogy egyetlen este alatt megteremtette a magyar közönség rajongását a nemzeti dráma iránt. A tatárjárás vészterhes napjaiban a hazafiúi önfeláldozás, az erény és az önzetlen hűség katartikus példáját mutatja fel.

• A kérők: A magyar vígjátékirodalom egyik legelső, máig eleven és szórakoztató remekműve. A провинciális magyar nemesi udvarház világát, a leánykérés körül forgó intrikákat, a rangkórságot és a hozományvadász kérők (a peckes vitéz, a finomkodó gavallér, a tudálékos hivatalnok) parádés figuráit gúnyolja ki finom, üde helyzetkomikummal.

• Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele és A pártütők: A nándorfehérvári diadal nemzeti pátoszát felidéző lovagdráma, valamint a korabeli politikai és társadalmi viszályokat, pártoskodásokat karikírozó, eleven dialógusú komédia.

Az Élő Könyvek sorozat e VI. darabja kivételes színháztörténeti dokumentum: Császár Elemér bevezetője szakszerűen világítja meg, hogyan sikerült Kisfaludynak a merev, fordításokra támaszkodó színpadról elűzni az unalmat, s a magyar nyelv gazdagságát, zenei lendületét és a pesti közönség eleven ízlését a színház szolgálatába állítani.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok rangos VI. kötete: A sorozat korai, alapvető darabja, amely a magyar színházi irodalom megszületésének monumentuma.

• A nemzeti dráma és vígjáték fundamentuma: A tatárok Magyarországban és A kérők egyazon gondozott kötetben.

• A Kisfaludy-Társaság hivatalos felügyelete: Császár Elemér bevezetőjével és megbízható jegyzetapparátusával ellátva.

• Keresett antikvár színházi alapmű: Magyartanárok, színháztörténészek, dramaturgok, rendezők és az Élő Könyvek sorozat gyűjtői által nagyra becsült darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A magyar dráma és komédia kezdetei iránt érdeklődőknek: Katona József (Bánk bán), Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede színműveinek kedvelői számára.

• Színházi szakembereknek, színészeknek és rendezőknek: A korai magyar színpadi dikció, a helyzetkomikum és a reformkori dramaturgia vizsgálatához.

• Bölcsészhallgatóknak, egyetemi és középiskolai oktatóknak: A 19. század eleji magyar kulturális ébredés és a polgári színjátszás történetének oktatásához.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A Franklin-Társulat Élő Könyvek sorozatának hiánytalanítására.

✍️ A szerzőről: Kisfaludy Károly (1788–1830) Kisfaludy Károly költő, drámaíró, festő, az Aurora zsebkönyv megalapítója, a magyar reformkori irodalom első igazi központi alakja. Győrszentmártonban (ma Pannonhalma) született nemesi családban. Katonai évei után Bécsben és Itáliában élt, festészetet és drámaírást tanult, majd Pestre költözve az irodalmi élet vezére lett. A tatárok Magyarországban bemutatásával ő volt az első magyar író, aki színpadi műveivel széles körű nemzeti lelkesedést tudott ébreszteni. Vígjátékaival és drámáival kikövezte az utat a Nemzeti Színház megteremtése és az utána következő nemzedékek (Vörösmarty, Bajza, Toldy) előtt.