Féja Géza – Viharsarok

Leírás

Féja Géza: Viharsarok – Az Alsó Tiszavidék földje és népe – A népi írók mozgalmának korszakalkotó szociográfiája, az Alföld agrárszegénységének, kubikosainak, cselédjeinek sorsa és a hírhedt 1937-es cenzúraper alapműve, Magyarország felfedezése sorozat, Athenaeum Kiadás (Budapest, 1937), második kiadás, fotódokumentációval illusztrált ritka bibliofil kordokumentum, antikvár kötet

🌾 Miről szól a könyv? (A 20. századi magyar társadalomtörténet, a népi mozgalom és a hazai irodalmi szociográfia legmegrázóbb, történelmi viharokat kavaró alapműve, József Attila-díjas író és szociográfus, Féja Géza főműve a rangos budapesti Athenaeum Kiadó gondozásában; a kötet a híres Magyarország felfedezése könyvsorozat részeként látott napvilágot 1937-ben, és megjelenése pillanatában valóságos politikai földrengést idézett elő; a szerző a Viharsarok – az Alsó-Tiszavidék, Békés, Csongrád és Csanád vármegyék – földjét és népét járta be fáradhatatlan kutatóként: Orosháza, Hódmezővásárhely, Makó, Békéscsaba és a tanyavilág nyomorban élő parasztságát, zselléreit, uradalmi cselédjeit és vándormunkás kubikosait szólaltatta meg páratlan hitelességgel; Féja Géza nem egyszerűen tájleírást ad, hanem sebészi pontossággal tárja fel az ezerholdas nagybirtokrendszer fojtogató társadalmi igazságtalanságait, a földéhséget, az egykézés demográfiai tragédiáját, a vándormunkások fizikai kizsákmányolását és az agrárszocialista mozgalmak forradalmi parazsát; a könyv kendőzetlen őszintesége miatt a Horthy-korszak hatóságai azonnal elkobozták a művet, és a szerző ellen hűtlenség, valamint a nemzet megrágalmazása vádjával hírhedt sajtópert indítottak, amelyben Féja Gézát börtönbüntetésre és állásvesztésre ítélték; a kötetet a korabeli szociofotó-művészet kiemelkedő, megrázó fekete-fehér felvételei illusztrálják; az Athenaeum 1937-es második kiadása – amely a viharos pereskedések idején, az elkobzások után jelent meg – a két világháború közötti magyar politikai és társadalmi irodalom egyik legértékesebb, legkeresettebb és legfontosabb kordokumentuma)

A Viharsarok nem pusztán szociográfiai tanulmány, hanem a magyar nép megmaradásáért vívott sorskérdés kiáltványa. Illyés Gyula Puszták népe és Kovács Imre Néma forradalom című művei mellett a magyar falukutató irodalom szentháromságának oszlopa: Féja Géza szenvedélyes, lüktető mondatai és szikár statisztikai tényei ma is elemi erővel tárják elénk a 20. század eleji magyar falu küzdelmes valóságát.

A kötet legfőbb értékei és a kiadvány vonzereje:

• A népi írók mozgalmának zászlóshajója: A klasszikus Magyarország felfedezése sorozat legendás kötete.

• A történelmi cenzúraper tárgya: A betiltott, meghurcolt és elkobzott szociográfia azonnali, ritka 1937-es második kiadása.

• Dokumentumértékű archív fotóanyag: Eredeti fotódokumentáció a korabeli kubikosokról, szegényparasztokról és tanyavilágról.

• Az Athenaeum Kiadó eredeti kötete: A két világháború közötti haladó szellemű magyar könyvkiadás bibliofil, történeti értékű ritkasága.

Ez a kötet a magyar történelem, a társadalomtudományok és a szociológia kutatóinak, a népi mozgalom tisztelőinek, pedagógusoknak, valamint az értékes 20. századi magyar első- és korai kiadásokat gyűjtő könyvbarátoknak nélkülözhetetlen gyűjtői darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A társadalom- és agrártörténet kutatóinak: A két világháború közötti falu, a nagybirtokrendszer és a paraszti életmód tanulmányozásához.

• A szociográfia és a tényirodalom kedvelőinek: Illyés Gyula, Erdei Ferenc, Szabó Zoltán és Móricz Zsigmond riportjainak rajongói számára.

• Helytörténészeknek és az Alsó-Tiszavidék szülötteinek: Békés, Csongrád és a Körös-vidék 1930-as évekbeli arcának megismerésére.

• Antikvár könyvgyűjtőknek: A politikai és sajtóperekhez kapcsolódó ritka, betiltott történelmi kiadványok gyarapítására.

✍️ A szerzőről: A falu elszánt krónikása

Féja Géza (1900–1978) József Attila-díjas író, újságíró, tanár, a népi írók mozgalmának és a Márciusi Frontnak egyik meghatározó alakja és teoretikusa. Életét a parasztság sorsának feltárásának, a szociális igazságosságnak és a magyar szellemi önismeret erősítésének szentelte. Szociográfiái, történelmi regényei (Kuruc hajnal, A régi március) és irodalomtörténeti esszéi a 20. századi magyar nemzeti emlékezet legértékesebb fejezeteit alkotják. Tegye a kosárba még ma!