12,00 RON
Szerző: Gárdonyi Géza
Szerkesztő: Tóth Gyula
Z. Szalai Sándor
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadási év: 1965
ISBN szám:
Kötés: Vászon
Lapszám: 702
Minőség: Jó állapotú
Méret: 21 cm x 14 cm
Kiszállítás 3-7 nap.
Gárdonyi Géza Tükörképeim című önéletrajzi ihletésű, esszéisztikus és karcolatszerű vallomásgyűjteménye a huszadik századi klasszikus magyar irodalom, a mélylélektani próza és a lírai realizmus műfajának egyik leginkább magával ragadó, legmélyebb és legtisztább csúcsteljesítménye. A nagy egri remete ebben a fenséges és megkapó munkájában szakít a külsőséges, száraz memoárokkal; helyette tűpontos emberismereti szigorral, fanyar tisztánlátással és elképesztő elbeszélői eleganciával építi fel saját lelkivilágának, emlékeinek és művészi hitvallásának pattanásig feszült hálózatát.
A kötet a vidéki néptanítói évek, a fővárosi zsurnalisztika zajos világa, majd az egri magány és elvonultság csendes kulisszái között kalauzolja az olvasót, teljesen mentesen a felesleges sallangoktól:
Szembenézés a belső tükrökkel: A mű középpontjában egy belsőleg teljesen független, autonóm és végtelenül finom lelkű alkotó áll, aki kíméletlen őszinteséggel vizsgálja saját életútját, tévedéseit és belső vívódásait. Gárdonyi dörzsölt és finom módon mutatja be, hogy a látszólagos csend és a magány mögött valójában elképesztő intellektuális erő, az egyenes jellem és a morális tartás húzódott meg – az írás és az önreflexió textúrája vált számára az egyetlen valódi fegyverré a világ kíméletlenségével szemben.
Az emberi természet dörzsölt megfigyelése: A könyv igazi irodalmi bravúrja az apró életképek, a gyermekkori emlékek és a korabeli társadalom visszásságainak feszült hálója. A szerző felesleges pátosz és hamis sallangok nélkül ábrázolja a józan ész védelmében vívott belső csatákat, a szellemi függetlenséget, valamint azt a spirituális zarándoklatot, amely a magyar próza legszűkebb élvonalába emelte őt.
Finom, letisztult és fegyelmezett formanyelv: Gárdonyi Géza utánozhatatlan, tiszta és gördülékeny stílusa ebben a műben éri el egyik legszebb csúcspontját. A mondatok szerkezete végtelenül elegáns, szikár és dinamikus. A szerző elképesztő arányérzékkel kerüli az unalmas körmondatokat és a pózokat, így a gondolatok közvetlenül, feszült erővel szólítják meg a modern olvasót is.
Ez a kötet a szellemi autonómia, a művészi alázat és a megalkuvás nélküli önismeret könyve: monumentális mementó arról, hogy a világ legbizonytalanabb történelmi és személyes szituációiban is a belső tisztaság és az egyenes jellem megőrzése az ember egyetlen valódi méltósága.
A Gárdonyi-életmű, a huszadik századi klasszikus magyar próza és az önéletrajzi írások szerelmeseinek: Azoknak, akik nagyra értékelik a művészi pályaívek, a belső vívódások és a lélektani kérdések mély, analitikus ábrázolását.
Az intellektuális vallomások, esszék és a finom hangvételű korrajzok kedvelőinek: Mindazoknak, akik szeretnének egy hiteles, tiszta és hitelesen gördülékeny könyv segítségével elmélyülni a magyar irodalom egyik legizgalmasabb alkotójának belső világában.
A reprezentatív hazai kiadások és a nívós antikvár könyvek gyűjtőinek: Mivel a szerző ezen kiemelkedően komoly hangvételű, ritkább és nívós munkája minden igényes polgári könyvtár féltett alapköve.
Gárdonyi Géza (1863–1922) a magyar irodalomtörténet egyik leginkább autonóm, nagy formátumú és világszerte legolvasottabb akadémikusa, íróóriása (az Egri csillagok, A láthatatlan ember és az Ida regénye halhatatlan alkotója). Egész életútját a legmagasabb fokú szakmai alázat, az anyanyelv tisztasága iránti maximális elkötelezettség és a mély humanizmus jellemezte. Kiváló stílusérzékkel és szikár fegyelemmel megírt regényei, elbeszélései a mai napig a legfontosabb forrásmunkák közé tartoznak a nemzeti önismeret, az egyenes emberi tartás és a stílusos történetmesélés természetének megértéséhez. Tegye a kosárba még ma!
| Gyermekkori emlékeim | |
| A névtelen zseni | |
| Diákszállítás | 113 |
| A sajt | 117 |
| A mi öreg eperfánk | 120 |
| Egy névtelen zseni története | 123 |
| A hold | 127 |
| Hogyan lehet meggazdagodni? | 130 |
| A tűz | 134 |
| A falu dicsérete | 137 |
| A falu télen | 141 |
| Tudományunk | 146 |
| A falu lelke | 150 |
| Búcsú | 157 |
| A Tihanyi-gyerekek | 160 |
| A tükörkép | 164 |
| Tanítók miatyánkja | |
| Helyzetünk a társadalomban | 169 |
| Iskolai takarékpénztár falun | 175 |
| A legnagyobb tövis | 178 |
| A néptanító és az úri osztály | 181 |
| Alapítsunk az elaggott néptanítók számára országos nyugalomházat! | 187 |
| Egy néptanító utolsó órája | 190 |
| Miért nem tudunk emelkedni? | 193 |
| Munkára fel! | 196 |
| Tanítók miatyánkja | 200 |
| A Csík megyei községi tanítók kérvénye | 201 |
| Az év utólján | 205 |
| A jobb jövő küszöbén | 207 |
| A visszhang | 209 |
| A modern embersatnyító intézetek | 213 |
| Nyílt kérelem | 216 |
| Hogyan beszél hozzánk a miniszter? | 217 |
| A mi kis éheseink | 221 |
| A hazai tanítóság elitje | 223 |
| Lapunk tisztel olvasóihoz! | 227 |
| Miniszterünk hal! | 229 |
| Ébredjünk! | 232 |
| A jubileumi komédia | 234 |
| Tanfelügyelő a tanfelügyelőről | 236 |
| Trefort legújabb tanfelügyelője | 239 |
| A tanképesítő vizsgálatok | 241 |
| A reklám | 243 |
| A Pesti Napló a kultuszminisztériumról | 245 |
| A miniszter az iskolában | 247 |
| Nyilatkozat | 248 |
| Szegény Gilbert | |
| Egy hirlapíró emlékirataiból | 251 |
| Egy diurnista naplójából | 279 |
| Fruzinka | 281 |
| Vendég mint bűnbak | 286 |
| Frázisok | 288 |
| Szegény Gilbert! | 293 |
| A sakkjáték hazánkban | 296 |
| Milyenek az amerikai zsebórák? | 299 |
| Két szó a bicikliről | 304 |
| A repülő-kocsi | 315 |
| A repülőgép | 318 |
| Parlamentünk jelen figurái | |
| Mécsek és Csillagok | |
| Az örökálom itala | 375 |
| Egy botrányos iskolai értesítő | 378 |
| Mécsek és csillagok | 382 |
| Januárius I. | 386 |
| A szellő meg a por | 390 |
| Az akolból | 395 |
| Az ismeretlen erő | 399 |
| Aforizmák | 403 |
| Zarándoklás | |
| Petőfi botja | 413 |
| A monoki Kossuth-ház | 417 |
| Magyar fővárosok | 421 |
| A mi vasutunk | 427 |
| Kingyes | 431 |
| Zarándoklás | 440 |
| A látás | 445 |
| A boldogság városában | 451 |
| A konstantinápolyi ebek | 457 |
| Cédulák egy természetrajzba | |
| a jövő tudománya | 465 |
| A tudományok tudománya | 470 |
| Ismerkedés egy ismeretlennel | 475 |
| A csonka pók | 480 |
| A magyar gyík | 487 |
| Mit tud a hangya? | 493 |
| Vendéglő a répához | 496 |
| A napraforgó | 501 |
| A pók meg az aranybogár | 505 |
| Ének a fákról | 508 |
| Az őszi bogár | 513 |
| Petykó | 517 |
| Az állatok beszéde | 522 |
| Nyúl-öröm | 526 |
| A légy | 530 |
| Rablás a bogárvilágban | 536 |
| A bogár | 538 |
| A tyúkok világa | 542 |
| A kutyabőr dicsérete | 549 |
| Cédulák egy természetrajzba | 551 |
| Új szántás, új vetés | |
| Petőfi büszkesége | 563 |
| Dankó Pista | 566 |
| Nóta egy cigányról | 569 |
| A borostyánpipa | 572 |
| Szemere Miklósról | 577 |
| Kohányi Tihamér | 581 |
| Vajda János albérlője | 586 |
| A pásztor | 591 |
| „Nem közölhetők” | 594 |
| Poétika | 600 |
| A magyar kritikus | 601 |
| Ceruza jegyzetek | 604 |
| A dal keletkezése | 611 |
| A Rákóczi-kor első naptára | 614 |
| Az egri hősnők | 618 |
| Igazítások Atilla történetén | 624 |
| Szegény ember könyvtára | 636 |
| Új szántás, új vetés | 643 |
| Gárdonyi másik arca | |
| (Írta Z. Szalai Sándor és Tóth Gyula) | 653 |
| Jegyzetek | 691 |
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989