14,00 RON
Szerző: Mark Twain
Fordító: Benedek Marcell
Bevezető és jegyzetek: Lutter Tibor
Kiadó: Gondolat Kiadó – Budapest
Kiadás éve: 1963
Sorozat: Világjárók – Klasszikus útleírások
Kötés: Félvászon kemény tábla
Lapszám: 517
Minőség: Jó állapotú antikvár könyv
Méret: 210*145 mm.
Mark Twain: Utazás az Egyenlítő körül – Világkörüli előadókörút a Brit Birodalomban: Hawaii, Ausztrália, India és Dél-Afrika szatirikus szemmel, fordította Benedek Marcell, Klasszikus Útleírások IV., Gondolat Könyvkiadó (Budapest, 1963), illusztrált vászonkötéses kiadás védőborítóval, antikvár könyvritkaság
🌍 Miről szól a könyv? (A világirodalom legszellemesebb, legcsípősebb és legőszintébb világkörüli útinaplója a Tom Sawyer és a Huckleberry Finn halhatatlan szerzője, Mark Twain tollából; az író 1895-ben, súlyos anyagi csődbe jutva vállalkozott gigantikus felolvasókörútra az egész földgolyón át, hogy adósságait tisztességgel megfizesse; az Utazás az Egyenlítő körül [Following the Equator] ennek az epikus utazásnak a páratlan krónikája: a csendes-óceáni szigetvilágtól és a hawaii vulkánoktól elindulva a szerző bejárja Ausztrália és Új-Zéland fiatal, formálódó városait, elmerül a gyarmati India mesés és rémisztő ellentmondásaiban – a maharadzsák palotáitól a szent Gangesz partján füstölgő halotti máglyákig –, majd eljut Dél-Afrikába a búr háborúk előestéjén; Twain utánozhatatlan, maró iróniával forgatja ki a viktoriánus gyarmatosítás mítoszait: kíméletlenül leleplezi az angolszász „civilizációs küldetés” álszentségét, az őslakosok kizsákmányolását és az európai gőgöt, miközben minden fejezet élére odabiggyeszti Pudd’nhead Wilson fanyar, szarkasztikus aforizmáit; Benedek Marcell klasszikus magyar műfordításában, a tekintélyes budapesti Gondolat Könyvkiadó reprezentatív Klasszikus Útleírások sorozatának IV. köteteként, korabeli illusztrációkkal gazdagítva)
Az Utazás az Egyenlítő körül jóval több szimpla korabeli útirajznál: a kései, megkeseredett, mégis ragyogó elméjű Mark Twain szellemi végrendelete a 19. század végi imperializmusról és a globalizálódó világról. Twain nemcsak a tájak egzotikumát vagy az útitársak furcsaságait láttatja pompás humorral, hanem komoly antropológiai és társadalombírálatot fogalmaz meg az ausztrál őslakosok kiirtásáról, az indiai kasztrendszerről és Cecil Rhodes gátlástalan dél-afrikai hódításairól. A kötet olvasása közben a nevetés és a mélységes morális katarzis kéz a kézben jár.
A kötet legfőbb értékei és gyűjtői jelentősége:
Twain kései stílusának csúcsteljesítménye: Az érett szatíra, a fekete humor, az önirónia és a humanista kiállás mesteri ötvözete.
Történelmi és néprajzi forrásérték: Első kézből származó, színes beszámoló a 19. század végi Ausztráliáról, Ceylonról, Indiáról és Dél-Afrikáról.
Benedek Marcell hiteles fordítása: A magyar fordításirodalom egyik nagymesterének kifinomult, sziporkázóan szellemes magyarítása.
A rangos „Klasszikus Útleírások” sorozat IV. kötete (1963): A Gondolat Kiadó kultikus földrajzi-irodalmi sorozatának igényesen illusztrált, korhű metszetekkel díszített, megbecsült darabja.
Ez a kötet a klasszikus utazási irodalom, az angolszász humor, a földrajzi és néprajzi ritkaságok, valamint a világirodalmi remekművek kedvelőinek kihagyhatatlan könyves kincs.
📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?
Mark Twain tisztelőinek és a szatirikus próza kedvelőinek: Akik szeretnék megismerni a mesélő mélyebb, felnőtteknek szóló társadalomkritikai remekműveit (Egy jenki Arthur király udvarában, Jámbor lelkek külföldön).
Az útleírások és földrajzi kalandok rajongóinak: Vámbéry Ármin, Almásy László vagy Sven Hedin olvasóinak.
A brit gyarmatbirodalom és a 19. századi történelem iránt érdeklődőknek: Az indiai és dél-afrikai gyarmati korszak sajátos, bennfentes és mégis kritikus bemutatásáért.
A Gondolat Kiadó „Klasszikus Útleírások” sorozatát gyűjtőknek: A sorozat polcra illő, reprezentatív IV. köteteként.
✍️ A szerzőről: Az amerikai irodalom atyja és legnagyobb humoristája
Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens, 1835–1910) az amerikai próza megkerülhetetlen alapító alakja, akiről Ernest Hemingway úgy nyilatkozott, hogy „az egész modern amerikai irodalom egyetlen könyvből ered, Mark Twain Huckleberry Finnjéből”. Mississippii hajóskormányosként, aranyásóként és újságíróként közvetlen tapasztalatokat szerzett az emberi természet esendőségéről. Egyedülálló humora, sziporkázó aforizmái és az igazságtalanság elleni kérlelhetetlen harca a világirodalom örök óriásai közé emelte. Tegye a kosárba még ma!
| Mark Twain | 5 |
| A szeretetre méltó kapitány | 23 |
| Mit csinált a szegény Brown? | 30 |
| A szépséges Honolulu | 41 |
| Vesztek az „iskola”-játékon | 52 |
| Munkástoborzás vagy rabszolgakereskedés? | 59 |
| Hogyan írtja ki Queensland a kanakákat? | 64 |
| Szánakozunk a Fidzsi-szigetek kizsákmányolt lakóin | 71 |
| A moa madár nagy gyorsasága | 77 |
| A furcsa, újszerű, megdöbbentő Ausztrália | 85 |
| Egynémely barbár angol törvény | 93 |
| Sydney – angol város amerikai körítéssel | 97 |
| Hanuman erősebb, mint Sámson | 102 |
| Mit talált Cecil Rhodes a cápában? | 106 |
| Elképesztő féltékenység a kolóniák között | 114 |
| Wagga-Wagga és a Tichborne igénylő | 118 |
| A Melbourne-kupa napja, az év legnagyobb ünnepe | 122 |
| Ausztrália óriási kereskedelme | 127 |
| Ahol minden vallás virágzik | 131 |
| Mire jó a kacagó hímszamár? | 137 |
| Közjáték egy rókavadászaton | 143 |
| Mérgezett kalács a vadaknak | 148 |
| Az őslakók mágiája | 155 |
| A világ legszárazabb országa | 162 |
| Mocsoktalan ballarati angol nyelv | 167 |
| Az izgató Mark Twain Klub | 173 |
| Micsoda valójában Új-Zéland? | 181 |
| Robinson, a békéltető | 186 |
| A tréfa, amely Ed szerencséjét megcsinálta | 196 |
| Hobart a legcsinosabb város | 203 |
| A természet kegyetlenkedése az elfásult hernyóval | 209 |
| „Maryborough szállodája valóságos pokol” | 213 |
| Hogy vesznek részt az asszonyok Új-Zéland kormányzásában? | 218 |
| Ausztrálázsia Karlsbadja | 224 |
| Telepatikusan továbbítok egy tévedést | 230 |
| A maorik: hazafiak és harcosok | 233 |
| Ausztrálázsiai nevek költészete | 238 |
| Ceylon – a csillogó, páratlan Kelet | 247 |
| Az Ezeregyéjszaka újra megelevenedik: Bombay | 255 |
| Meglátogat egy isten | 262 |
| A Hallgatás Tornyainak fensége | 271 |
| Élő tűzijátékot látunk | 277 |
| A Fekete Halál hazája | 283 |
| Juggernaut, özvegy-égetés meg a thugok | 288 |
| Egyszerű, de kellemes hálókocsikon | 297 |
| Felkérésre elefánton gyargalok | 303 |
| Gyilkolás nagyban | 312 |
| Embervadászat mint sport | 323 |
| Az özvegy, aki boldogan égettette el magát | 333 |
| Allahabad és a Szent vásár | 341 |
| Meglepő hindu teológia | 352 |
| Az üdvözülés biztos útjai | 359 |
| A Gangesz – a nagy megtisztító | 366 |
| Mulatás a Tadzs Mahalban | 374 |
| Ochterlony meg a Fekete Lyuk | 382 |
| Csakugyan gonosz a pogány? | 389 |
| Mennyire tökéletesek az emberi gyönyörök? | 396 |
| Kígyó- és tigrishalál-statisztika | 401 |
| A Felkelés szörnyű napjai | 406 |
| Túlzások a Tadzs Mahal körül | 419 |
| Sátán berúg, és elveszti állását | 430 |
| A babuk sem ejtenek nagyobb hibákat mint mi | 438 |
| Útban hazafelé. A különös Mauritius-sziget | 448 |
| Ahol a gyufa nem gyullad meg | 458 |
| Mit tett Barnum Shakespeare-ért? | 464 |
| A mogorva trappisták jó munkája | 472 |
| Mi az igazság a Jameson-támadás ügyében? | 478 |
| Hogyan verték meg a búrok Jamesont? | 485 |
| Milyen a búr igazában? | 496 |
| A gyémánt és Cecil Rhodes | 504 |
| Dr. Barry különös esete | 512 |
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989