Cseres Tibor – Játékosok és szeretők

Descriere

Cseres Tibor: Játékosok és szeretők – Lélektani mélységű, feszült atmoszférájú kisregény és elbeszéléskötet a szenvedélyek, az önámítás, a polgári és kisvárosi világ erkölcsi dilemmái, a sorsfordító döntések és az emberi kapcsolatok törékenységének rajzával, Magvető Kiadó (Budapest, 1970), magyar nyelvű kiadás, gyűjtői antikvár példány

🎭 Miről szól ez a könyv? A Magvető Kiadó gondozásában, 1970-ben megjelent Játékosok és szeretők a kétszeres József Attila- és Kossuth-díjas magyar író, Cseres Tibor (1915–1993) egyik legfinomabb lélektani érzékenységgel megírt prózakötete. A legendás Hideg napok (1964) világsikere után néhány évvel napvilágot látott könyvben Cseres Tibor a nagy történelmi tablóktól az emberi lélek rejtett zugai felé fordul: azt vizsgálja, milyen láthatatlan szabályok, szenvedélyek, gyengeségek és hiúságok mozgatják a férfiak és nők közötti kapcsolatokat.

A kötet írásai – élükön a címadó Játékosok és szeretők című művel – a XX. századi magyar kisvárosi és polgári élet kulisszái mögé engednek bepillantást:

• Szenvedély és önámítás lélektana: Cseres Tibor hősei gyakran olyan érzelmi és társasági „játszmákba” bonyolódnak, amelyek eleinte ártatlan kalandnak, flörtnek vagy kísérletnek tűnnek, ám fokozatosan átveszik az irányítást az életük felett, és visszavonhatatlanul megváltoztatják sorsukat.

• Férfiak és nők a vágy és a felelősség mezsgyéjén: A történetek érzékeny pontossággal ábrázolják a szerelem, a hűség, a féltékenység, a magány és a ki nem mondott titkok feszültségét, miközben minden szereplő saját igazságát és önigazolását keresi.

• Társadalmi háttér és korrajz: A szereplők sorsa mögött mindvégig ott lüktet a XX. század közepének magyar valósága – az átalakuló társadalmi viszonyok, a régi polgári-dzsentri világ emlékei, a vidék és a főváros ellentétei, valamint az egyéni boldogulás morális ára.

• Klasszikus, tiszta prózanyelv: Cseres Tibor prózája sallangmentes, feszes szerkezetű és mélyen humanista; nem ítélkezik hősei felett, hanem megértő, mégis könyörtelen tisztánlátással tárja fel esendőségüket.

A Magvető Kiadó 1970-es első kiadása igényes tipográfiájával és klasszikus kivitelével méltó darabja a XX. századi magyar széppróza gyűjteményeinek.

Főbb könyvészeti és bibliofil értékek:

• Eredeti Magvető-kiadás (Budapest, 1970): A neves magyar szépirodalmi kiadó korabeli, gondozott kiadása.

• Kiemelkedő lélektani ábrázolóerő: Cseres Tibor prózaművészetének intimebb, a párkapcsolati és erkölcsi dilemmákra összpontosító vonulatát képviseli.

• Időtálló, olvasmányos történetvezetés: Feszült drámai helyzetek, hiteles párbeszédek és emlékezetes karakterportrék jellemzik.

• Keresett antikvár kötet: Ajánlott mind a klasszikus XX. századi magyar próza kedvelőinek, mind Cseres Tibor életműve gyűjtőinek.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• Cseres Tibor műveinek tisztelőinek: Mindazoknak, akik olvasták a Hideg napok, a Bizonytalan század, a Vérbosszú Bácskában vagy a Fekete rózsa című regényeit, és szeretnék megismerni lélektani prózáját is.

• A XX. századi magyar lélektani regény és kisregény kedvelőinek: Németh László, Márai Sándor, Szabó Magda, Ottlik Géza, Sarkadi Imre és Galgóczi Erzsébet írásainak rajongóinak.

• Az emberi kapcsolatok, a szerelem és a morális döntések drámáit kereső olvasóknak: Akik értékelik a finom pszichológiai árnyalatokat és a hiteles korrajzot.

• A Magvető Kiadó 1960–1970-es évekbeli szépirodalmi kiadványait gyűjtőknek: Szép állapotban különösen értékes könyvtári darab.

✍️ A szerzőről: Cseres Tibor (1915–1993) Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, újságíró, kritikus és irodalomtörténész, az erdélyi Gyergyóremetén született. A XX. századi magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja, aki a Magyar Írószövetség elnökeként is meghatározó szerepet töltött be a hazai irodalmi életben. Legismertebb műve a világszerte nagy visszhangot kiváltó, megfilmesített Hideg napok (1964), emellett számos történelmi és lélektani regény, kisregény és novelláskötet (Tűz Hódréten, Pesti modor, Játékosok és szeretők, Siratóének, Vérbosszú Bácskában) szerzője.