Vörösmarty Mihály – Összes költeményei

Descriere

Vörösmarty Mihály összes költeményei I–II. kötet – Nemzeti eposzok, romantikus költemények, balladák, dalok és a kései nagy látomásos versek a Szózattól a Vén cigányig, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Horváth Károly, Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1963), aranyozott gerincű egészvászon kötéses, reprezentatív magyar klasszikus antikvár összkiadás

📜 Miről szól a könyv? A magyar romantika legnagyobb költőfejedelmének, a nemzet ébresztőjének és a modern magyar irodalmi nyelv megteremtőjének, Vörösmarty Mihálynak (1800–1855) teljes költői életművét felölelő kétkötetes díszkiadása. A reprezentatív gyűjtemény a nemzeti klasszikusok mértékadó gondozója, a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 1963-ban, a kiváló Vörösmarty-kutató irodalomtörténész, Horváth Károly filológiai felügyeletével, részletes jegyzetapparátusával és forrásértékű kísérő tanulmányával.

A két kötet Vörösmarty zsenialitásának teljes ívét mutatja be az ifjúkori nemzeti pátosztól a szabadságharc utáni megrázó kozmikus látomásokig:

• I. kötet – A nemzeti eposzok és a reformkor szárnyalása:

  • A pályanyitó monumentális eposz, a Zalán futása (1825), amely egyszerre teremtette meg a modern magyar hexametert és támasztotta fel a honfoglalás kori nemzeti dicsőséget.

  • A romantikus kisebb eposzok és verses elbeszélések sora: Cserhalom, Eger, A két szomszédvár, A Délsziget, valamint a keleti mesevilágot és a tündéri játékosságot idéző költemények.

  • A reformkori hazafias költészet születése, a népiesség korai hangjai és a klasszikus elégiák, ódák formálódása.

• II. kötet – A Szózat nemzeti imádságától az egyetemes apokalipszisig:

  • A magyarság második nemzeti imádságává vált halhatatlan Szózat (1836), amely a nemzethalál rémével viaskodva fogalmazta meg az örök hűség parancsát.

  • A filozófiai mélységű gondolati líra remekei: Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, valamint a reformkori közéletet formáló ódák (Liszt Ferenchez, Fóti dal).

  • A szabadságharc bukása utáni tragikus, látomásos kései költészet megrázó remekművei: az Előszó kozmikus viharai és vészterhes zöld ága, valamint a magyar költészet egyik legmegrendítőbb záróköve, A vén cigány lázas, vigasztaló és feloldozást sürgető látomása.

• Tudományos igényesség és forráshűség: A kétkötetes korpusz tartalmazza a versek keletkezéstörténetét, a folyóirat-megjelenések (Tudományos Gyűjtemény, Athenaeum) adatait, a motívumtörténeti magyarázatokat és a szövegváltozatok feljegyzéseit.

A Szépirodalmi Könyvkiadó 1963-as kiadása elegáns könyvművészeti megjelenésével és tudományos pontosságával méltó tisztelgés a magyar nyelv egyik legvirtuózabb szelleme előtt.

A két kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• A teljes lírai életmű: Vörösmarty versei, eposzai és töredékei hiánytalan formában.

• Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1963): Időtálló, díszes gerincű egészvászon kötés, minőségi papír és szedés.

• Horváth Károly szöveggondozása: Részletes magyarázó jegyzetek, műértelmezések és életrajzi támpontok.

• Alapvető nemzeti klasszikus tétel: Magyartanárok, egyetemi hallgatók, könyvtárak, irodalomkedvelők és a magyar bibliofil kötetek gyűjtői által folyamatosan keresett alapmű.

📚 Kinek ajánljuk ezt a kétkötetes művet?

• A magyar romantika és nemzeti klasszikusaink kedvelőinek: Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János és Berzsenyi Dániel tisztelői számára.

• Középiskolai és egyetemi magyartanároknak, diákoknak: A Vörösmarty-órák felkészüléséhez, verselemzésekhez és szavalóversenyekhez nélkülözhetetlen szövegkiadásként.

• A veretes, zengő magyar nyelv szerelmeseinek: Akik élvezik a hexameteres forma szépségét és a romantikus képalkotás gazdagságát.

• Családi és intézményi könyvtáraknak: A magyar irodalmi aranykor legfontosabb reprezentatív alappilléreként.

✍️ A szerzőről: Vörösmarty Mihály (1800–1855) Vörösmarty Mihály költő, író, drámaíró, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapítója. Pusztanyéken született elszegényedett nemesi családban. Pályája során a magyar irodalmi élet legfőbb szervezőjévé és tekintélyévé vált: az Athenaeum folyóirat szerkesztője, a reformkori küzdelmek szellemi vezére, 1848-ban országgyűlési képviselő. Zsenije nemcsak a lírában, hanem a drámaköltészetben (Csongor és Tünde) és a világirodalmi fordításokban (Shakespeare: Lear király, Julius Caesar) is a magyar kultúra örök csúcsait hódította meg.