Madách Imre – Az ember tragédiája – Költemények

Descriere

Madách Imre: Az ember tragédiája / Költemények – A magyar drámairodalom és létfilozófia egyetemes remekműve, az emberiség történelmi álomútja, a kísérő lírai versekkel egy kötetben, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Császár Elemér, Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok XXX. kötet, a Kisfaludy-Társaság megbízásából kiadja a Franklin-Társulat (Budapest), aranyozott gerincű bibliofil antikvár kötet

🌍 Miről szól a könyv? A magyar gondolati irodalom és drámaköltészet legmagasabb csúcsa, Goethe Faust-jával és Dante Isteni színjáték-ával egyenrangú világirodalmi kincse, Madách Imre (1823–1864) monumentális drámai költeménye és válogatott versei egyetlen reprezentatív kötetben. A kiadvány a neves Kisfaludy-Társaság megbízásából látott napvilágot a budapesti Franklin-Társulat gondozásában a két világháború közötti időszak meghatározó, aranyozott sorozatában, az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok XXX. (30.) köteteként, a kiváló irodalomtörténész és akadémikus, Császár Elemér gondos szöveggondozásában és alapos bevezető tanulmányával.

A kötet a madáchi életmű teljességét világítja meg a drámai főmű és a mély lírai reflexiók egymás mellé állításával:

• Az ember tragédiája (Drámai költemény tizenöt színben): A paradicsomi bűnbeesést követően Lucifer, a tagadás ősi szelleme álmok sorozatán keresztül vezeti végig Ádámot és Évát az emberiség egyetemes történelmén. Az egyiptomi fáraókor rabszolgamunkájától, az athéni demokrácia csalódásain, a római kicsapongáson, a konstantinápolyi vallási fanatizmuson, Kepler prágai magányán és a francia forradalom vérpadjain át a londoni kapitalizmus zűrzavaráig, a falanszterridegségig és az eszkimókor fagyos enyészetéig ível az út. A mű végső üzenete nem a lemondás, hanem a küzdelem dicsérete: az Úr záró szózata („Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”) a bukások ellenére is az emberi méltóság és hit örök igazolása.

• Költemények: Madách lírai költészetének legszebb, elmélyült darabjai, amelyek az alsósztregovai magányban, a szabadságharc utáni börtön és a családi tragédiák árnyékában születtek. A versek a nemzeti gyász, a hitvesi csalódás, az elégikus tájrajz és a filozófiai kétely lírai lenyomatai, közvetlen betekintést nyújtva a Tragédia gondolati hátterébe.

Az Élő Könyvek kerek, jubileumi XXX. kötete filológiai etalon: Császár Elemér bevezetője behatóan elemzi Madách és Arany János kapcsolatát, a kézirat Arany általi javításait, valamint a mű filozófiai rendszerét, amely a determinizmus és a szabad akarat örök kérdését boncolgatja.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok jubileumi XXX. kötete: A Franklin-Társulat sorozatának egyik legfontosabb, központi darabja a nemzeti drámairodalom legnagyobb művével.

• A Tragédia és a versek együttes kiadása: A filozófiai főmű és a kísérő líra összefüggő szellemi egysége.

• A Kisfaludy-Társaság hivatalos felügyelete: Császár Elemér bevezetőjével, hiteles és filológiailag megbízható szöveggondozásban.

• Kiemelkedően keresett antikvár klasszikus: Magyartanárok, filozófusok, színházi rendezők, bölcsészhallgatók és a Franklin-sorozatok gyűjtői számára kihagyhatatlan alapmű.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A világirodalmi rangú létfilozófiai művek kedvelőinek: Goethe (Faust), Milton (Elveszett paradicsom), Byron (Káin) és Dante tisztelői számára.

• Színházi alkotóknak, dramaturgoknak és színészeknek: A magyar színpadi dikció, a látomásos színterek és az eszmedrámák tanulmányozásához.

• Középiskolai és egyetemi oktatóknak, diákoknak: A kötelező érettségi és felvételi tananyag legmélyebb, szöveghű elsajátítására.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A Franklin-Társulat Élő Könyvek sorozatának kiegészítésére.

✍️ A szerzőről: Madách Imre (1823–1864) Madách Imre költő, drámaíró, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. A Nógrád vármegyei Alsósztregován született nemesi családban. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után forradalmárok rejtegetéséért pozsonyi és pesti börtönbe zárták. Családi és magánéleti tragédiák után visszavonult szülőfalujába, ahol 1859 és 1860 között megírta Az ember tragédiája című főművét. A kéziratot eljuttatta Arany Jánoshoz, aki a kezdeti kételyek után felismerte benne a magyar nyelvű egyetemes világirodalom zseniális remekét, s a Kisfaludy Társaság elé terjesztve halhatatlanná tette a szerző nevét.