Cseres Tibor – Ember fia és farkasa

Descriere

Cseres Tibor: Ember fia és farkasa  – Monumentális, letisztult és torokszorítóan feszült történelmi-társadalmi dráma az egyéni felelősségről, a bűn és bűnhődés sűrű textúrájáról, valamint a megalkuvás nélküli egyenes jellemről

🏛️ Miről szól a könyv? (A történelmi bűnök fojtogató hálója, az emberi farkastörvények és a fegyvertelen valóság)

Cseres Tibor Ember fia és farkasa című regénye a huszadik századi klasszikus magyar irodalom, a könyörtelen kritikai realizmus és a történelmi-morális számvetés műfajának egyik leginkább magával ragadó, legmélyebb és legtisztább csúcsteljesítménye. A Hideg napok világhírű szerzője ebben a fenséges, feszültséggel teli és mélyen felkavaró munkájában szakít a felszínes történelmi tablókkal; helyette tűpontos pszichológiai szigorral, fanyar tisztánlátással és elképesztő elbeszélői fegyelemmel építi fel a háborús és a háború utáni felelősség, a bűntudat és az egyéni sorsok pattanásig feszült hálózatát.

A cselekmény a történelmi kataklizmák, a fojtogató elhallgatások és a kíméletlen belső vallomások zárt kulisszái között bontakozik ki, teljesen mentesen a felesleges sallangoktól:

• Az emberben lakozó farkas és a morális válság: A regény középpontjában a címbeli kettősség áll: az ember mint a teremtés koronája, s az ember mint saját fajtársa kíméletlen ragadozója („embernek farkasa”). Cseres dörzsölt és drámai módon tárja fel a fegyvertelen valóság szorítását, amelyben a karaktereknek szembe kell nézniük a múltban elkövetett vagy elmulasztott tettek súlyával. A háborús idők vad törvényei után a békében sincs feloldozás a kibeszéletlen bűnök alól.

• Az egyenes jellem és a megalkuvás nélküli elszámolás: A mű igazi morális gyújtópontja az önazonosság és az egyenes jellem megőrzése a kollektív felejtés és a dörzsölt túlélési taktikák árnyékában. Cseres felesleges pátosz és hamis illúziók nélkül mutatja be a kényelmes hazugságok fojtogató textúráját. A legbizonytalanabb helyzetben a szereplők számára a szellemi autonómia, a józan tisztánlátás és a kíméletlen, őszinte szembenézés marad az egyetlen valódi méltóság és kapaszkodó.

• Szikár, dinamikus és fegyelmezett formanyelv: A nagyregény igazi bravúrja a megfogalmazás rendkívüli szabatósságában és feszült stílusában rejlik. A mondatok letisztultak, pontosak és dinamikusak. A szerző elképesztő arányérzékkel kerüli az üres körmondatokat és az olcsó hatásvadászatot, így a belső drámák sűrűsége, a feszültség és az elfojtott indulatok közvetlenül, nyers és fenséges erővel szólítják meg a modern olvasót is.

Ez a kötet a megalkuvás nélküli önismeret, az egyéni felelősségvállalás és a tiszta realizmus könyve: monumentális mementó arról, hogy a történelem legnehezebb korszakaiban is a belső tisztaság, az igazság kimondása és az egyenes jellem az ember egyetlen elpusztíthatatlan bástyája.

📚 Kinek ajánljuk ezt a klasszikus regényt?

• A Cseres Tibor-életmű, a magyar realizmus és a történelmi sorsdrámák kedvelőinek: Azoknak, akik nagyra értékelik a morális dilemmák, az egyéni felelősség és a huszadik századi magyar történelem mély, analitikus és bátor ábrázolását.

• A sűrű szövésű, feszült hangulatú, drámai és mélyen elgondolkodtató regények szerelmeseinek: Mindazoknak, akik szeretnének egy sodró lendületű, tiszta és hitelesen gördülékeny könyv segítségével elmerülni a nemzeti emlékezet legfontosabb kérdéseiben.

• A nívós hazai szépirodalmi kiadások és a patinás antikvár ritkaságok gyűjtőinek: Mivel az író ezen kiemelkedően komoly kulturális súlyú, reprezentatív nagyregénye minden igényes polgári könyvtár féltett alapköve.

✍️ A szerzőről: A történelmi lelkiismeret elszánt krónikása

Cseres Tibor (1915–1993) Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, újságíró, a huszadik századi magyar irodalom egyik leginkább autonóm, nagy formátumú és mélyen tisztelt alakja. Egész életútját és munkásságát a legmagasabb fokú szakmai alázat, a történelmi igazságok és elfojtások iránti fanyar tisztánlátás, valamint a megalkuvás nélküli igazságkeresés jellemezte. Kiváló stílusérzékkel és szikár fegyelemmel megírt művei a mai napig a legfontosabb forrásmunkák közé tartoznak a nemzeti önismeret, az egyenes emberi tartás és a hiteles történetmesélés természetének megértéséhez. Tegye a kosárba még ma!