RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR
0,00 RON 0

Coș

Nu ai niciun produs în coș.

Continuă cumpărăturile
RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR
0,00 RON 0

Coș

Nu ai niciun produs în coș.

Continuă cumpărăturile
RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR
0,00 RON 0

Coș

Nu ai niciun produs în coș.

Continuă cumpărăturile

Hertha Ligeti – Nem hunynak ki a csillagok

12,00 RON

Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR

Szerző: Hertha Ligeti
Szerkesztő: Kerekes György
Fordító:
Lektor:
Borító:
Fotó, grafika:
Kiadó: Irodalmi Könyvkiadó
Kiadási év: 1964
Sorozat:
ISBN:
Kötés: puhatábla
Lapszám: 605
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Formátum: 200 x 130 mm
Feldolgozás általában 5-10 nap. Előrendelés esetén egyeztetünk telefonon.

Stoc epuizat

Doresc notificare prin e-mail când revine în stoc.

  • Retur simplu în 30 de zile
  • Stare verificată cu atenție
  • Plată securizată
  • Transport international
Garanția plății securizate

Descriere

Hertha Ligeti – Nem hunynak ki a csillagok

Ligeti Herta (Bécs, 1920. november 11. – Kirját Jám, Izrael, 1990) magyar származású osztrák–román író.

Az ausztriai üldözés elől menekülve Hertha Ligeti 1938-ban érkezett Belgiumba, barátnője, Lotte Sontag[1] kíséretében. Kommunista aktivistaként a megszállás alatt titkos akciókban vett részt, különösen antifasiszta brosúrák terjesztésével. 1943 júniusában letartóztatták, a Saint-Gilles-i (brüsszeli) börtönbe zárták, majd a mecheleni Caserne Dossinban. A XXIII. számú konvojjal deportálták, amely 1944. január 15-én indult Auschwitzba.[2] Részt vett a fegyvergyárban szervezett szabotázstevékenységekben. 1945-ben a ravensbrücki női táborba deportálták. A háború után először visszatért Bécsbe, majd Romániába ment férjhez.

Bécsben találkozott későbbi férjével, Fuchs Simon volt vasmunkással, aki az RKP tagja, utóbb egyetemi tanár (Kolozsvár) a marosvásárhelyi akadémiai kutatóintézet alapítója és első igazgatója. Bécsből férjével Marosvásárhelyre költözött, ahol bekapcsolódott az akkor alakuló illetve újra induló művelődési és propaganda életbe. Terjesztette a kommunista párt eszméit a Székelty és Réti bútorgyár munkásai között esti pártiskolai szemináriumokon. Részt vett a marosvásárhelyi magyar nyelvű bábszínház alapításában és munkájában. Tagja volt az írószövetségnek. Az 1959-ben Bukarestben megjelent, Die Sterne verlöschen nicht című, német nyelvű regénye saját és társai deportálását ábrázolja. Regénye mellett írt számos elbeszélése is mind ezt a témát járja körül.

Könyvei Bukarestben jelentek meg az ötvenes-hatvanas években az ESPLA-Staatsverlag für Kultur und Literatur (Állami Művészeti és Irodalomkiadó) kiadónál, amely az egyik fő irodalmi kiadó volt, s a romániai német kisebbség – köztük Georg Scherg, Erwin Wittstock, Oscar Walter Cisek és Alfred Kittner – munkáit is kiadta. Ebben az időben férjével Bukarestben élt. A Die Sterne verlöschen nicht című regény a szocialista realizmus jellegzetes elemeit tartalmazza, mint a munkások és gazdálkodók felsőbbrendűsége, a kollektív oktatás iránti optimizmus, vagy a „feketén-fehéren” ábrázolás – a kommunista hősök küzdelme a kegyetlenek ellen. Hanna karaktere az író alteregójaként is olvasható, akinek hasonló sorsa van, zsidó családban született Bécs egy munkásnegyedében, a kommunistischer Jugendverband (Kommunista Ifjúsági Szövetség) tagja lettek, mielőtt Belgiumba menekült, ahonnan Auschwitz-Birkenauba deportálták. Valós és fikciós elemek keverednek a regényében.

Férje nyugdíjazása után volt egy sikertelen letelepedési kísérletük Bécsben, ahol férje a német-osztrák munkásmozgalom kapcsolatait kutatta volna az erdélyi munkásmozgalommal levéltári adatok alapján. Nem tudtak sokáig Bécsben maradni, mert a kapott kutatási ösztöndíj hamar elfogyott. Férje halála után fogadott fiával, Gyurival együtt 1972-ben kivándorolt Izraelbe, ahol a Fuchs-Ligeti Herta nevet használta. Kirját Jám városban telepedett le, s egy „sikun”-ban, azaz lakótelepen lakott. Az utolsó interjút a németországi Hans Jürgen Zacher készítette vele, aki 1990. július 12-én meglátogatta Kirját Jámban.

DATE CONTACT

Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989

DETALII CONT
POATE FI UTIL
Toate drepturile rezervate ©
Bookman SRL 2013 -
2026
Booksy Logo
BOOKSY Smart Agent
×

Acest site folosește cookie-uri pentru a îmbunătăți experiența ta de navigare și pentru a asigura funcționarea corectă a site-ului. Continuând să folosești acest site, recunoști și accepți utilizarea cookie-urilor.

Acceptă toate Acceptă doar necesarele