9,50 RON
Szerző: Öveges József
Szerkesztő:
Fordító:
Lektor:
Borító:
Fotó, grafika: Molnár Ottó
Kiadó: Gondolat Kiadó
Kiadási év: 1964
Sorozat:
ISBN:
Kötés: puhatábla
Lapszám: 184
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Formátum: 160 x 120 mm
Feldolgozás általában 5-10 nap. Előrendelés esetén egyeztetünk telefonon.
Féltél a fizikától az iskolában? Úgy érzed, az atomok, az elektronok és a kvantumok világa egy megfoghatatlan, bonyolult rejtély? Felejtsd el az unalmas tankönyveket! A Színes atomfizika nem csupán egy könyv, hanem egy izgalmas utazás az anyag legmélyebb titkaihoz, Öveges professzor, a nemzet legendás fizikatanárának vezetésével.
Ez a kötet a tudományos ismeretterjesztés mesterműve. Ahelyett, hogy száraz képletekkel terhelné az olvasót, Öveges József a tőle megszokott, páratlanul közérthető stílusban, hétköznapi példákkal és gondolatkísérletekkel teszi kézzelfoghatóvá az atomfizika csodáit. A könyv igazi különlegességét Molnár Ottó zseniális, korát megelőzően modern és színes ábrái adják, melyek vizuálisan is segítik a komplex jelenségek megértését. A részecskék világától az atomenergiáig, minden érthetővé és lenyűgözővé válik.
A szerzők, akik egy nemzettel szerettették meg a fizikát:
Öveges József (1895–1979) piarista szerzetes, fizikus és tanár, akit egy egész ország csak „Öveges professzorként” ismert. Legendás rádiós és televíziós műsoraiban ezrek számára bizonyította be, hogy a fizika nem ördöngösség, hanem egy izgalmas kaland. Küldetésének tekintette a tudomány népszerűsítését, és páratlan képessége volt arra, hogy a legbonyolultabb témákat is egyszerűen és szórakoztatóan adja elő. Társszerzője, Molnár Ottó (1927–1976) grafikusművész volt, aki vizuális formába öntötte Öveges gondolatait, és akinek köszönhetően a könyv valóban „színes” és felejthetetlen lett.
Miért vedd meg ezt a könyvet?
Ne hagyd ki ezt a tudományos kalandot! Tedd a kosárba most, és fedezd fel, hogy az atomfizika lehet izgalmas és színes is!
| Jöjjön velünk! Megkeressük az atomokat | 6 |
| Milyen közeli részleteket tudunk megkülönböztetni egymástól? | 7 |
| Ahová nem lát a puszta szem | 8 |
| Mikroszkóppal az egyre jobb felbontás felé | 9 |
| Zsírcseppek a tejben és a vörös vérsejtek | 10 |
| Az elektronmikroszkóp | 12 |
| Meglátjuk a molekulákat, atomokat a térekeltron- és a térionmikroszkóppal | 14 |
| Az anyag legkisebb részecskéinek örökös mozgása | 20 |
| Közismert tények – egszerű magyarázat | 21 |
| Az anyag legkisebb részecskéinek örökös mozgása a folyadékokban és a szilárd testekben | 22 |
| A kis részecskék tánca a mikroszkópban. A Brown-féle mozgás | 23 |
| Megmérjük a gázmolekulák sebességét | 25 |
| Egy meglepő tény. Hány legkisebb részecske van 1 liter hidrogénben? És 1 liter levegőben? | 26 |
| A viszonylagos atomsúly fogalma | 28 |
| Talán elképzelni is nehéz! Hány atom van egy gombostűfejnyi vasban? | 30 |
| Molekula, molekulasúly | 32 |
| Hány vízmolekula van egy gyűszűnyi vízben? | 33 |
| Kiszámítjuk a legkisebb részecskék valódi súlyát | 34 |
| 22 ezer évig tartó utazás | 35 |
| Mekkora az atom átmérője? Könnyen kiszámíthatja | 36 |
| Anyag és elektromosság | 37 |
| Az elektromosságnak is van legkisebb mennyisége | 38 |
| Hány elektron halad át zseblámpaizzónkon másodpercenként? | 39 |
| Az elektron önállóan is létezik? | 40 |
| A légritka térben repülő elektronok közismert alkalmazásai | 41 |
| Honnan tudjuk, hogy az elektron töltése negatív? – Van-e az elektronnak súlya (tömege)? Mekkora a sebessége? | 42 |
| A minden anyagon áthatoló sugárzás | 43 |
| Az atomok, molekulák szabályos elrendeződése, a kristályrács | 45 |
| A röntgensugár elárulja a kristályszerkezetet | 46 |
| Hogyan „öregszik” az anyag? | 47 |
| Az energiának is van atomja? | 49 |
| Mekkora a sugárzásban repülő energiaadag (kvantum)? | 50 |
| A sugárzó energia nyomást gyakorol az anyagra – tömege van | 51 |
| Aztomsugárzások zápora évmilliók során – észrevétlenül | 52 |
| Kérdések válasz nélkül a századfordulón | 53 |
| Az új kor kapujában megfordul a kulcs | 54 |
| A gázharisnya és az önmagától világító óralap lefényképezik önmagukat, a belőlük kiinduló gammasugárzással (autoradiográfia) | 55 |
| Egyszerű kísérlet és az ionok | 56 |
| Egyszerű kísérlettel kimutatjuk az atomsugárzást | 57 |
| Egyetlen atomlövedéket is megfigyelhetünk | 58 |
| Mik ezek a felvillanást okozó lövedékek? – Világító óralapunk – héliumgyár | 59 |
| Az alfa-részecske mint képzeletet felülmúló energiájú atomlövedék | 60 |
| Néhány könnyű kísérlet az alfa-részecskékkel | 61 |
| Lövedék, amely egymás mellett levő, tömör alumíniumból álló 8 földgolyót üt át | 62 |
| Óriási sebességgel elektronok is kisugárzódnak az urán és tóriumtartalmú anyagokból | 63 |
| A természetes radioaktivitás | 64 |
| Egy találmány és megoldása – a rádium | 65 |
| Miért ritka és drága a rádium? | 66 |
| Milyen radioaktív anyag van a világító számlapú óránkon? | 67 |
| Bárki megfigyelheti új sugárzó anyagok keletkezését | 68 |
| Idővel miért fénylik gyengébben a világító óralap? A felezési idő | 69 |
| Végül ólom lesz a drága rádiumból is | 70 |
| Harminc féle sugárzó atom óramutatónkon | 71 |
| Ne keressen szurokércet – minden kődarab és földrög sugároz | 72 |
| Néhány meglepő eset | 73 |
| Százezer kilogramm rádium sugárzásával felérő gazdátlan radioaktívanyag a levegőben | 74 |
| Minden kútvíz és forrásvíz radioaktív | 75 |
| Millió, ezermillió éveket mérhetünk az atombomlással | 76 |
| Milyen idős a Föld és az élet a Földön? | 77 |
| Felfedezik az atomban rejlő új energiaforrást | 78 |
| Mi pótolja a Föld kisugárzott hőjét | 80 |
| Mennyi hő fejlődik átlagosan a talajban radioaktivitása miatt? | 81 |
| Az első értékes atomkép (Bohr 1913) | 82 |
| Hogyan bocsáthat ki ugyanaz az atom különböző színű (energiájú) sugarakat? | 83 |
| Így fedezték fel az atommagot | 84 |
| Mekkora az atommagok elektromos töltése? | 85 |
| Az atomok elektronhéjának szerkezete | 86 |
| A konyhasómolekula (NaCl) titka | 88 |
| Hogyan keletkezik a vízmolekula? | 89 |
| Az atommag is összetett? – Mi van az atommagban? | 90 |
| Chadwick felfedezi az atommag másik alkotórészét | 92 |
| Hogyan született az előző kísérletben a neutron? | 93 |
| Most már felépíthetjük az atommagokat | 94 |
| Tanulságos kérdés – könnyű feladat | 95 |
| Egy talány és megfejtése | 96 |
| Egy nehéz feladat – egyszerű megoldása | 97 |
| Így válogatjuk szét az atomokat | 98 |
| Az elemátalakítás | 99 |
| Az energia egysége az atomfizikában. Az elektronvolt: eV | 100 |
| Felfedezik a pozitív elektront | 101 |
| A mesterséges radioaktivitás | 102 |
| Energiák az atomok világában | 104 |
| Mit tud a fegyvergolyó és mit tudna az atomlövedék fegyvergolyónyi mennyisége? | 105 |
| Ezt se hittük volna | 106 |
| Szinte felülmúlja a képzeletet | 108 |
| Még hasonlatot találni is nehéz | 110 |
| Minél sebesebben mozog az anyag, annál nagyobb lesz a tömege | 112 |
| A tömeg és az energia egyenértékűsége | 113 |
| Az antianyag | 114 |
| Első elemátalakítás mesterségesen gyorsított lövedékkel. – Hová lett a látszólag eltűnt tömeg? | 116 |
| Mennyi energia felel meg az elemi részecskék tömegének? | 117 |
| Lefényképezhető az energia átalakulása látható anyaggá | 118 |
| Az atomrészecskék megfigyelésének eszközei | 119 |
| A szcintillációs számláló | 120 |
| Az elektronsokszorozó | 121 |
| A fényképezőlemez módszere | 122 |
| A ködkamra | 124 |
| Kozmikus zápor a ködkamrában | 125 |
| A részecskék nyoma cseppfolyós hidrogénben. A buborékkamra | 127 |
| A szikrakamra | 129 |
| Új elemi részecskék | 130 |
| A részecskegyorsítók | 131 |
| Miért van szükség részecskegyorsítókra? Akar-e ezer évig várni? | 132 |
| Hogyan állítunk elő nagy mennyiségű, gyorsításra alkalmas részecskét? Az ionforrás | 134 |
| Negyvenmillió eV-ig egyenletes csőben, szakaszonkénti többszörös gyorsítással | 135 |
| A legszellemesebb részecskegyorsító: a ciklotron | 136 |
| Százmillió eV (100 MeV)-os elektronokat állít elő a betatron | 138 |
| Harmincezer millió elektronvoltos (30 GeV) protonok a proton szinkrotronnal | 139 |
| Óriás gyorsítók az űrben. – A kozmikus sugárzás | 140 |
| Hány ezer éves a barlangi szénrajz? Kormeghatározás radiokarbon módszerrel | 142 |
| Az emberiség energiagondja. – Ma miből – és a jövőben? – Mi lesz, ha elfogy a szén? | 144 |
| A legújabb kor hajnalán. Az atomenergia felszabadítása. Lehetséges az urán maghasadása | 147 |
| Ezernégyszáz lóerős munkavégzés 24 óráig 1 gramm U-235 hasadása árán | 148 |
| Láncreakció az u-235-ben. A kritikus tömeg | 149 |
| Az uránbomba | 150 |
| Miért nincs láncreakció a természetes urántömbökben? – Egy zseniális gondolat – és mégis megvalósul a láncreakció | 152 |
| Láncreakció az uránból és a grafitból összerakott reaktorban | 154 |
| Ilyen egyszerű az atomreaktor | 156 |
| Az atomerőmű | 158 |
| Amikor több lesz a fűtőanyag, mint amennyit elhasználtunk. A tenyésző reaktor | 160 |
| Egy kg hasadási termék úgy sugároz, mint 500 kg rádium | 162 |
| A radioizotópok alkalmazásai. – A nyomjelző atomok | 164 |
| Átvilágítás izotópok gamma-sugárzásával röntgensugár helyett | 165 |
| Érdekes auto-radiogrammok | 166 |
| Gyógyít az izotópok gamma-sugárzása | 168 |
| Kopásmérés | 107 |
| Fertőtlenít, megváltoztatja az anyag szerkezetét | 172 |
| Amit jó tudni | 173 |
| A magfúzió | 175 |
| Fúziós energia fűti a csillagokat | 177 |
| Útban a szabályozható magfúzió felé | 178 |
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989