Alexandre Dumas - Monte-Cristo grófja I-III.

FÜLSZÖVEG

Van a francia partoktól nem messze egy szikla a tengerben. Azon magasodik If várának komor, nyomasztó tömbje. Börtönök vannak benne, sziklányi kövekből sötét pinceoduk, eleven holtak, örökre ottfelejtett emberek. Ha néha viharos éjszakán elmosódó csobbanás hallik a vár felől, keresztet vetnek a hajósok: egy szegény nyomorult tetemét vetették az örök hullámokba. S délebbre, a kék tenger közepén van egy másik sziget. Kicsiny fehér testén szikrát vet a nap. Derüs, fenséges nyugalom szállja meg láttán az embert. De titka van ennek a szigetnek is, akár annak a másik vésztjóslónak. Csakhogy ez a titok, ha nemes szív fejti meg, áldása lehet a jóknak, ostora a gonoszoknak. Hogyan kerül Monte Cristo grófja, minden nemzedék ifjúságának varázslatos, titokzatos regényhőse, a baljós szigetre, hogyan veti át a sors a másikra, a mesebelire, a titokrejtőre, hogyan lesz a végzet hordozója, míg végül megtörik ereje az emberi hatalom határain - erről szól ez a kalandos, izgalmas, romantikus regény.