Mami\u00e9i Scorza (sz. 1928) indi\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa perui \u00edr\u00f3 k\u00f6nyvei – saj\u00e1t nyilatkozata szerint – \u201eink\u00e1bb etikai, mint irodalmi tettek”. K\u00f6lt\u0151k\u00e9nt indult, \u00e9s \u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1ga szorosan kapcsol\u00f3dik politikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez. Az igazs\u00e1guk\u00e9rt \u00e9s szabads\u00e1guk\u00e9rt magukra hagyatottak k\u00fczd\u0151 indi\u00e1nok felkel\u00e9s\u00e9nek szenteli reg\u00e9nyciklus\u00e1t, melynek els\u0151 k\u00f6tete – Dobperg\u00e9s Rancas\u00e9rt (1970) – egy \u00f6ntudatra \u00e9bredt n\u00e9p nagys\u00e1g\u00e1nak izgalmas \u00e9s er\u0151teljes \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa.<\/p>\n
\n
Ez a k\u00f6nyv egy mag\u00e1nyos harc k\u00e9ts\u00e9gbeejt\u0151en val\u00f3s\u00e1gos kr\u00f3nik\u00e1ja: 1950 \u00e9s 1962 k\u00f6z\u00f6tt a K\u00f6z\u00e9p-Andokban n\u00e9h\u00e1ny isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti kis falu lakoss\u00e1ga v\u00edvta; e falvak csak azoknak az egys\u00e9geknek katonai t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n szerepeltek, amelyek f\u00f6lperzselt\u00e9k \u0151ket. K\u00f6nyvemben csaknem minden elem val\u00f3s\u00e1gos: a szerepl\u0151k neve, a b\u00fcntettek sorozata, az \u00e1rul\u00e1s \u00e9s ezeknek az embereknek a nagys\u00e1ga. H\u00e9ctor Chac\u00f3n, a Bagolyszem\u0171 tizen\u00f6t \u00e9ve az Amazonas vid\u00e9ki \u0151serd\u0151ben, a sepai fogh\u00e1zban s\u00ednyl\u0151dik. A csend\u0151rs\u00e9gi posztokon m\u00e9g ma is mutogatj\u00e1k Agapito Robles tarka poncs\u00f3j\u00e1t. Yanacoch\u00e1ban egy bor\u00fas d\u00e9lut\u00e1non hi\u00e1ba kerestem P\u00fapos Remigio s\u00edrj\u00e1t. Ferm\u00edn Espinoz\u00e1r\u00f3l n\u00e1lam t\u00f6bbet mondhatna az a goly\u00f3, amely a Huallaga h\u00eddj\u00e1n leter\u00edtette. Montenegro doktor, aki harminc \u00e9ve az els\u0151fok\u00fa b\u00edr\u00f3s\u00e1g eln\u00f6ke, tov\u00e1bbra is a yanahuancai f\u0151t\u00e9ren korz\u00f3zik. Marruecos ezredes az\u00f3ta t\u00e1bornoki csillagot kapott. A \u201eCerro de Pasco Corporation”, amelynek \u00e9rdeke \u00fagy k\u00edv\u00e1nta, hogy h\u00e1rom \u00faj temet\u0151 j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre a k\u00f6rny\u00e9ken, legut\u00f3bbi m\u00e9rleg\u00e9ben huszon\u00f6tmilli\u00f3 doll\u00e1r hasznot mutatott ki. A k\u00f6nyv ink\u00e1bb nevezhet\u0151 a szemtan\u00fa vallom\u00e1s\u00e1nak, mint reg\u00e9nynek. A f\u00e9nyk\u00e9panyag, amely k\u00fcl\u00f6n k\u00f6tetben jelenik meg, valamint a magnetofontekercsek azt tan\u00fas\u00edtj\u00e1k, hogy a k\u00f6nyvemben le\u00edrt sok borzalom meg sem k\u00f6zel\u00edti a val\u00f3s\u00e1got. Bizonyos t\u00e9nyeket, id\u0151rendi sorrendj\u00fcket \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny nevet m\u00e9gis k\u00e9nytelen voltam megv\u00e1ltoztatni, hogy az igazakat meg\u00f3vjam az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1st\u00f3l. M. S.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"