„Kik ezek a rokonok?, ki ez a kedves alisp\u00e1n, ez a finom polg\u00e1rmester, ez a j\u00f3s\u00e1gos takar\u00e9kigazgat\u00f3, \u00e9s a t\u00f6bbiek? Az uralkodni tud\u00f3k t\u00e1rsas\u00e1ga, mondja M\u00f3ricz, azok\u00e9, akik \u00c1rp\u00e1d \u00f3ta osztozkodnak itt a hatalmon, akik f\u00f6l\u00e9nyes biztons\u00e1ggal, s j\u00f3kedv\u0171 furfanggal v\u00e9dekeznek a kinn rekedt szeg\u00e9nyek, s a betolakod\u00f3 \u00faj rokonok ellen, s akiknek z\u00e1rt uralma mintha minden t\u00e1rsadalom z\u00e1rts\u00e1g\u00e1t \u00e9s uralm\u00e1t jelk\u00e9pezn\u00e9, a kiz\u00e1rtakkal, a mag\u00e1nyosokkal a rokontalanokkal szemben. Kopj\u00e1ss aki sz\u00e9p tiszta sz\u00e1nd\u00e9kokkal indul \u00fatnak, hogy azt\u00e1n mint oly sokan m\u00e1r a hatalom k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n megr\u00e9szegedjen, s fontolgassa, \u0151 sz\u00edvjon-e vagy az \u0151 v\u00e9r\u00e9t hagyja-e sz\u00edvni. – El\u0151bb ut\u00f3bb bizonnyal hozz\u00e1idomult volna a t\u00f6bbiekhez. Csakhogy a r\u00e9gi, a v\u00e9rrokons\u00e1g amelyet mag\u00e1val cipel az \u00fajhoz, idejekor\u00e1n r\u00e1akaszkodik, \u00e9s visszar\u00e1ntja – s mint egy szab\u00e1lyos trag\u00e9di\u00e1ban nem b\u0171ne csak gy\u00f6nges\u00e9ge buktatja el …” (Gyergyai Albert)<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"