\n
A 20. sz\u00e1zadi fizika egyik legm\u00e9lyensz\u00e1nt\u00f3bb gondolata az a f\u00f6lismer\u00e9s volt, hogy az anyag elemi \u00f6sszetev\u0151inek – melyeket addig k\u00e9zenfekv\u0151 m\u00f3don a klasszikus fizika „anyagi pont” n\u00e9ven ismeretes elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9vel azonos\u00edtottak – hull\u00e1mterm\u00e9szetet is kell tulajdon\u00edtani. A jelen k\u00f6tet tanulm\u00e1nyainak szerz\u0151je azzal \u00edrta be nev\u00e9t a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net halhatatlanjai k\u00f6z\u00e9, hogy ezt az elk\u00e9pzel\u00e9st els\u0151k\u00e9nt \u00f6nt\u00f6tte form\u00e1ba \u00e9s bontotta ki a maga teljess\u00e9g\u00e9ben (az egyenlet f\u00f6l\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, mely m\u00e1ig az \u0151 nev\u00e9t viseli), hull\u00e1mmechanik\u00e1ja gazdag \u00e9s term\u00e9keny \u00f6szt\u00f6nz\u00e9ssel szolg\u00e1lv\u00e1n a fizika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez, elm\u00e9leti vonatkoz\u00e1sban csak\u00fagy, mint a k\u00eds\u00e9rlet ter\u00fclet\u00e9n, ahol alig egy \u00e9vvel Schr\u00f6dinger alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa dolgozatainak megjelen\u00e9se ut\u00e1n k\u00e9zzelfoghat\u00f3 \u00e9s v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyes igazol\u00e1st nyert az anyaghull\u00e1mok gondolata. Schr\u00f6dinger v\u00e1logatott \u00edr\u00e1sainak e k\u00f6nyve egyenes \u00e1gi folytat\u00f3ja a Gondolat Kiad\u00f3 Einstein-, Planck-, Bohr-, Heisenberg- \u00e9s de Brogliek\u00f6tetei alkotta „rejtett” sorozat\u00e1nak, mely a modern fizika ma m\u00e1r klasszikusnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 nagy alakjait k\u00edv\u00e1nja felid\u00e9zni saj\u00e1t \u00edr\u00e1saik t\u00fckr\u00e9ben. A kialakult gyakorlatnak megfelel\u0151en mostani k\u00f6tet\u00fcnk a szaktud\u00f3s Schr\u00f6dinger mellett bemutatja a term\u00e9szettudom\u00e1ny egy\u00e9b ter\u00fcletei fel\u00e9 is orient\u00e1l\u00f3d\u00f3 s rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9les horizont\u00fa term\u00e9szettud\u00f3st (a szerz\u0151 vil\u00e1gh\u00edr\u0171 \u00e9s m\u00e1ig is \u00e9rdekes „Mi az \u00e9let?” c\u00edm\u0171 kis k\u00f6tet\u00e9nek teljes eg\u00e9sz\u00e9ben val\u00f3 k\u00f6zread\u00e1s\u00e1val), s v\u00e9g\u00fcl sz\u00e1mot ad a „b\u00f6lcselked\u0151” Schr\u00f6dingerr\u0151l is, nem pr\u00f3b\u00e1lv\u00e1n elk\u00f6d\u00f6s\u00edteni a t\u00e9nyt: Schr\u00f6dinger id\u0151skor\u00e1ban – misztikus keleti filoz\u00f3fi\u00e1k elt\u00f6k\u00e9lten v\u00e1llalt befoly\u00e1sa alatt – meglehet\u0151sen messzire t\u00e1volodott att\u00f3l a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en „realista” vil\u00e1gszeml\u00e9lett\u0151l, amely a term\u00e9szettudom\u00e1nyos kutat\u00e1snak alapja \u00e9s felt\u00e9tele, s amely Schr\u00f6dingernek is saj\u00e1tja volt azokban az \u00e9vekben, amikor korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 s 1933-ban Nobel-d\u00edjjal jutalmazott hull\u00e1mmechanikai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t kifejtette. K\u00f6tet\u00fcnk – ebben a tekintetben is folytatva a kor\u00e1bbi k\u00f6nyvekn\u00e9l kialakult hagyom\u00e1nyokat – tanulm\u00e1nnyal z\u00e1rul, amely a nagy fizikus, az egyetemes \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171, m\u00e1r-m\u00e1r renesz\u00e1nsz polihisztorokra eml\u00e9keztet\u0151 tud\u00f3s \u00e9s gondolkod\u00f3, a m\u00e9lyen \u00e9s meg nem alkuv\u00f3an humanista ember \u00e9let\u00fatj\u00e1t \u00e9s portr\u00e9j\u00e1t rajzolja meg az olvas\u00f3nak.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Szerz\u0151: Erwin Schr\u00f6dinger<\/p>\n