Anatole France A feh\u00e9r k\u00f6v\u00f6n<\/i> (Sur la pierre blanche<\/i>) c\u00edm\u0171, eredetileg 1905-ben megjelent filozofikus reg\u00e9nye a sz\u00e1zadfordul\u00f3s francia irodalom, a klasszikus essz\u00e9reg\u00e9nyek \u00e9s az intellektu\u00e1lis pr\u00f3za egyik legink\u00e1bb m\u00e9ly\u00e9rtelm\u0171, csiszolt \u00e9s mag\u00e1val ragad\u00f3 remekm\u0171ve. Az 1921-ben irodalmi Nobel-d\u00edjjal elismert francia k\u00f6lt\u0151 \u00e9s pr\u00f3za\u00edr\u00f3 ebben a m\u0171v\u00e9ben a t\u0151le megszokott szkepticizmussal, m\u0171velts\u00e9ggel \u00e9s fanyar humorral boncolgatja az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fatj\u00e1t, a vall\u00e1sok szerep\u00e9t, valamint a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9s lehets\u00e9ges j\u00f6v\u0151j\u00e9t.<\/p>\n
A t\u00f6rt\u00e9net keret\u00e9t egy R\u00f3m\u00e1ban \u00fcl\u00e9sez\u0151, m\u0171velt bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1g szellemi p\u00e1rbesz\u00e9dei adj\u00e1k, akik a Forum Romanum \u00f3kori maradv\u00e1nyai k\u00f6z\u00f6tt besz\u00e9lgetve id\u00e9zik fel a m\u00faltat \u00e9s vet\u00edtik el\u0151re a j\u00f6v\u0151t:<\/p>\n
P\u00e1l apostol \u00e9s Gallio tal\u00e1lkoz\u00e1sa:<\/b> A k\u00f6nyv egyik legzseni\u00e1lisabb bet\u00e9t\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa az \u00f3kori Korinthoszba rep\u00edti az olvas\u00f3t, ahol Gallio prokonzul tal\u00e1lkozik P\u00e1l apostollal. France elk\u00e9peszt\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti pontoss\u00e1ggal \u00e9s finom ir\u00f3ni\u00e1val mutatja be, mik\u00e9nt volt k\u00e9pes a m\u0171velt, felvil\u00e1gosult r\u00f3mai elit teljesen f\u00e9lre\u00e9rteni \u00e9s jelent\u00e9ktelennek tekinteni a korai kereszt\u00e9nys\u00e9g sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, amely v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis romba d\u00f6nt\u00f6tte az \u00f3kori birodalmat.<\/p>\n<\/li>\n A j\u00f6v\u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1nak ut\u00f3pi\u00e1ja:<\/b> A k\u00f6tet m\u00e1sik meghat\u00e1roz\u00f3 egys\u00e9ge egy l\u00e1tom\u00e1sos utaz\u00e1s a t\u00e1voli j\u00f6v\u0151be (a 22. sz\u00e1zadba), ahol egy kollektivista, b\u00e9k\u00e9s \u00e9s a technol\u00f3gia \u00e1ltal megk\u00f6nny\u00edtett emberi t\u00e1rsadalom k\u00e9pe bontakozik ki. France nem vakbuzg\u00f3 pr\u00f3f\u00e9ta, hanem kritikus gondolkod\u00f3: a j\u00f6v\u0151beli ut\u00f3pi\u00e1t is a t\u0151le megszokott szellemi auton\u00f3mi\u00e1val, a hum\u00e1num \u00e9s az egy\u00e9ni szabads\u00e1g felt\u00e9tlen tisztelet\u00e9vel vizsg\u00e1lja.<\/p>\n<\/li>\n Mesterien csiszolt, essz\u00e9isztikus \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl scann\u00e1lhat\u00f3 st\u00edlusvil\u00e1g:<\/b> A reg\u00e9ny igazi brav\u00farja a zseni\u00e1lis ar\u00e1ny\u00e9rz\u00e9kben \u00e9s a klasszikus francia pr\u00f3za tisztas\u00e1g\u00e1ban rejlik. A mondatok rendk\u00edv\u00fcl eleg\u00e1nsak, g\u00f6rd\u00fcl\u00e9kenyek \u00e9s mentesek a neh\u00e9zkes le\u00edr\u00e1sokt\u00f3l. A p\u00e1rbesz\u00e9des forma \u00e9s a r\u00f6vid, j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti blokkok miatt a k\u00f6tet kifejezetten dinamikus, j\u00f3l tagolt \u00e9s scann\u00e1lhat\u00f3 olvas\u00e1si \u00e9lm\u00e9nyt biztos\u00edt a modern olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<\/li>\n<\/ul>\n Ez a k\u00f6nyv a kompromisszummentes m\u0171velts\u00e9g, a szellemi f\u00fcggetlens\u00e9g \u00e9s a klasszikus humanizmus mement\u00f3ja \u2013 olyan n\u00edv\u00f3s vil\u00e1girodalmi alapm\u0171, amely elgondolkodtat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seivel minden ig\u00e9nyes polg\u00e1ri k\u00f6nyvt\u00e1r megbecs\u00fclt darabja.<\/p>\n A klasszikus francia irodalom, a filoz\u00f3fiai reg\u00e9nyek \u00e9s Anatole France munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak kedvel\u0151inek:<\/b> Azoknak, akik szeretik a m\u0171velt, csiszolt \u00e9s finom ir\u00f3ni\u00e1val \u00e1tsz\u0151tt gondolati pr\u00f3z\u00e1t.<\/p>\n<\/li>\n Az \u00f3kori t\u00f6rt\u00e9nelem, a vall\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti dr\u00e1m\u00e1k \u00e9s a t\u00e1rsadalmi ut\u00f3pi\u00e1k ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek:<\/b> Mindazoknak, akik sz\u00edvesen elm\u00e9lyednek az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 sorsk\u00e9rd\u00e9seit boncolgat\u00f3 \u00edr\u00e1sokban.<\/p>\n<\/li>\n A patin\u00e1s kiad\u00e1sok, a Nobel-d\u00edjas \u00e9letm\u0171vek \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kes antikv\u00e1r ritkas\u00e1gok gy\u0171jt\u0151inek:<\/b> Mivel a k\u00f6tet eszt\u00e9tikai \u00e9s eszmet\u00f6rt\u00e9neti s\u00falya miatt minden hum\u00e1n m\u0171velts\u00e9g\u0171 csal\u00e1di k\u00f6nyvt\u00e1r b\u00fcszkes\u00e9ge.<\/p>\n<\/li>\n<\/ul>\n Anatole France<\/b> (sz\u00fcletett Jacques Anatole Fran\u00e7ois Thibault, 1844\u20131924) Nobel-d\u00edjas francia \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151, kritikus, a Francia Akad\u00e9mia tagja, a huszadik sz\u00e1zad eleji eur\u00f3pai szellemi \u00e9let egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa \u00f3ri\u00e1sa. Olaszorsz\u00e1gi utaz\u00e1sai, m\u00e9ly klasszika-filol\u00f3giai m\u0171velts\u00e9ge \u00e9s a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge m\u00e9lyen r\u00e1nyomt\u00e1k b\u00e9lyeg\u00fcket az \u00edr\u00e1saira. Eg\u00e9sz \u00e9let\u00fatj\u00e1t a legmagasabb fok\u00fa m\u0171v\u00e9szi al\u00e1zat, a t\u00e9nyek ir\u00e1nti tisztelet \u00e9s a tiszta besz\u00e9d jellemezte. M\u0171vei a mai napig a francia pr\u00f3za stilisztikai cs\u00facsteljes\u00edtm\u00e9nyei k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Tegye a kos\u00e1rba m\u00e9g ma!<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Szerz\u0151: Anatole France📚 Kinek aj\u00e1nljuk ezt a Nobel-d\u00edjas klasszikust?<\/h4>\n
\n
✍️ A szerz\u0151r\u0151l: A francia szellem \u00e9s a szkepticizmus Nobel-d\u00edjas mestere<\/h4>\n
\nSzerkeszt\u0151:
\nFord\u00edt\u00f3: Cz\u00f3bel Ern\u0151
\nLektor:
\nBor\u00edt\u00f3:
\nFot\u00f3, grafika:
\nKiad\u00f3: R\u00e9vai
\nKiad\u00e1si \u00e9v: 1912
\nSorozat: Vil\u00e1gk\u00f6nyvt\u00e1r
\nISBN:
\nK\u00f6t\u00e9s: v\u00e1szon kem\u00e9ny t\u00e1bla
\nLapsz\u00e1m: 298
\nMin\u0151s\u00e9g: j\u00f3 \u00e1llapot\u00fa antikv\u00e1r k\u00f6nyv
\nForm\u00e1tum: 160*120 mm
\nFeldolgoz\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban 5-10 nap. El\u0151rendel\u00e9s eset\u00e9n egyeztet\u00fcnk telefonon.<\/p>","protected":false},"featured_media":126558,"template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[286,37,41,104,42,48],"product_tag":[2097,2209,1835,2318,2294,1625,2319,2317],"class_list":["post-126557","product","type-product","status-publish","has-post-thumbnail","product_cat-magyar-nyelvu-konyvek","product_cat-antikvar-konyvek","product_cat-irodalom","product_cat-ritkasagok","product_cat-szepirodalom","product_cat-vilagirodalom","product_tag-antikvar-ritkasag","product_tag-filozofiai-regeny","product_tag-francia-irodalom","product_tag-klasszikus-francia-proza","product_tag-nobel-dijas-konyvek","product_tag-okori-roma","product_tag-pal-apostol-es-gallio","product_tag-utopisztikus-irodalom-szellemi-autonomia","first","instock","taxable","shipping-taxable","purchasable","product-type-simple"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.antikvarius.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/product\/126557","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.antikvarius.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.antikvarius.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.antikvarius.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/126558"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.antikvarius.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=126557"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.antikvarius.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=126557"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.antikvarius.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=126557"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.antikvarius.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=126557"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}