Fábián Sándor - Tizenötsorosok

VERSEK

FÜLSZÖVEG
Munkám: menekülésem.
Bújtat, tető a nagyidőben.
Kitartom tetőmet testemmel.
Csontoszlop-helytállásom: munkám.

Munkám: kifáradásom.
Tükrében mélyek a zugok,
elhevernek a foncsorcsík mögött.
Pihentető tükör-rejtőzködéseim,
visszatért frisseségem: munkám.

Munkám: bosszúállásom.
Dühöm ereje mozdulatot izzít.
Lelkemről levált sérelmeimet
izmaim égetik.
Megsemmisített bántódások,
békélő bocsánatom: munkám.